Japánt rengeteg természeti katasztrófa fenyegeti éppen ezért rendkívül fontosnak tartják, hogy a lakosok a lehető legfelkészültebbek legyenek minden vészhelyzetben.
A katasztrófák természetesen nem csak a lakosokra vannak nagy hatással hanem a különböző intézményekre és cégekre is. A Kyoto Sangyo Egyetem Menedzsment kurzusán tanulunk a vállalatok fenyegetettségeiről is.
Hogy pontosabb képet kapjunk ezekről, Ikeda tanárnővel a kurzus keretében ellátugattunk a Kiotói Katasztrófavédelmi központba, ahol bemutatták mi a teendő egy földrengés, áradás, tájfun vagy éppen tűz esetén.
Amint megérkeztünk a Központba, Pepper a robot fogadott minket, aki/ami a japán Softbank fejlesztése. Az idegenvezetést azonban nem Ő hanem a Központ egyik munkatársa végezte.
Egy rövid vetítés után megérkeztünk a földrengés szimulátor szobába, ahol egy 7-es erejű földrengést tapasztalhattunk meg saját bőrünkön.
5 fős csoportokban mentünk be és mindenkinek megvolt a saját feladata. Amikor a rengés csillapodott, valaki a gázcsapot zárta el, másvalaki a villanyórát kapcsolta le a tűz- és robbanás veszély megelőzéséért, ketten a bejárati ajtót nyitották ki, hogy az ne ragadjon be a keretébe, és egy későbbi rengés esetén is ki lehessen jutni az épületből, az ötödik tag pedig felügyelte a szobában levő többi veszélyforrást és ellenőrizte, hogy a csapat minden tagja épségben kijutott e.
Japánban évente körülbelül 1500 rengés történik így ez a legnagyobb veszélyforrás, és erre vannak a legjobban felkészülve a lakosok.
Ezután átmentünk egy tűzeset szimulátorba. Egy hotelfolyosót építettek fel és 4 fős csapatokban kellett kijutnunk. A folyosót csak, hogy biztosak legyünk, hogy japánban járunk vanília illatú füsttel árasztották el. Tűz esetén az első dolog, hogy a főbiztosíték lekapcsol, a további elektromos tüzek megelőzéséért így teljesen sötét volt végig. Minden csapat kapott egy zseblámpát azonban őszintén szólva ez nem sokat segített. A füst annyira ellepett mindent, hogy egy méternél sem láttunk tovább. A szimuláció előtt megnéztük a folyosó alaprajzát így gyorsan, néhány másodperc alatt kijutottunk és még rossz szagunk sem lett a füsttől.
A következő állomás a tájfun fülke volt. Az országot évente kb. 25 tájfun éri el ami szintén nagy károkat tud okozni. A szeptember elején súlytó Jebi tájfun például 3 és 5.5 millárd dollár közötti kárt okozott Japánnak. Ez volt az a tájfunk ami miatt törölték azt a járatot amivel megérkeztem volna Oszakába.
A tájfunokra viszonylag jól fel lehet készülni, a tájfun időszak ugyanis minden évben a Június és Szeptember közötti időszakra esik.
Ennél az állomásnál saját bőrünkön tapasztalhattuk meg, hogy milyen ha 120 km/h erős szél fúj.
Egyrészt jó volt, hogy egy szimulátorban tapasztalhattuk meg ezeket a vészhelyzeteket másrészt pedig megnyugtató, hogy a japánok mennyire felkészülten és higgadtan tudják kezelni ezeket a katsztrófákat. Reméhetőleg nem lesz szükségem használni a hétvégén elsajátítottakat.